Linkek a témában:
A magyar ház fejlődése
Az ekhók, vagyis a tetők ősei s ezek az úgynevezett gyalogkunyhók adták az eszmét találékony népünknek az izik vagyis putrihoz, a mely nem egyéb, mint a gyalogkunyhó alá ásott, nyáron hűvös, télen meleg verem. Ebből nőtte ki magát a föld színén felül, a mai napig magyar gazdasági majorokban elterjedt cselédház. Ebből módosult át aztán a bocskoros nemes kuriális hajléka. Sőt sok esetben még a főnemesség kuriális hajléka (kastély) is ebből képződött. Mert a régi jobbágy és nemesi világban a kúria, vagyis a földesúr udvara volt a bel-és külterjes gazdálkodás központja s ahhoz igazodott a pór népe s a körül helyezkedett el a jobbágyfalu.
Kúria tervrajz és tartozékok
A birtokos köznemes falusi kúriája az udvari oldalon tornácot, verandát, boltíves konyhát, kamrát, kisebb szobát; közepén tágas terem nagyságú fogadószobát (egyben ebédlőt); a homlokzati oldalán pedig néhány hálószobát, vendégszobát foglalt magában. Külön szoba volt benne a háziasszonynak és a gyerekeknek. A 17–18. századi kúriák tartozéka volt már a mázas cserépkályha.
Meghatározás
A Kúria főként klasszicista stílusban épült épülettípus. A kastély fogalmának kiteljesedése és változása a XIX. Században. E szerint: Nemesi lakóházak, nemesi udvarházak, úrilakok. Vidéken épült vidéki nemesi ingatlanok, udvarházak. Magyarországi nemesek vidéki luxus ingatlanai, vidéki otthonai. Az oldal Magyarország ezen ingatlanait, műemlékeit mutatja be.